SAJTÓ
Rohmann Ditta eruptív egyénisége sistergő energiákkal tölti fel a bachi
gondolat-liánokat, hatványozva a logika törvényeit és az asszociációk mérhetetlen gazdagságát. Az akusztikus térben elemei erővel érvényesül a hangzás telített szépsége, a gesztusok villámcsapásai előlegezik az érzelmek viharzását.
Tuttik, kisebb formációk és kettősök váltakoznak, a Közép-Európa Táncszínház nagyszerű
gárdája elsöprő lendülettel állja a félelmetes muzsika kihívásait. Időnként kisebb elektronikus blokkok nyújtanak átmeneti pihenőt, a nyugalmasabb zúgás líraibb mozgásokhoz tár
sul.
De mennyire várjuk, hogy újra Rohmann Ditta gordonkája a tér valamelyik szögletéből,
hogy cikázó fejmozgása szinte vezényelje a táncosok forgatagát!
(TÁNC-TÉR-KÉPEK Kun Attila, Közép-Európa Táncszínház, MOM)
link
“A szünet előtt Rohmann Ditta magasrendűen kidolgozott és abszolút autentikus szólója idézte fel Ligeti György minden konvenciót és fogalmi beidegzést (műfaj, forma, zenei idő, ritmus, dallam) felfüggesztő és megkérdőjelező experimentalizmusát a Csellóversenyben (1966).”
Ligeti csellóverseny
Csengery Kristof, 2012.október 4.
“Senki sem bánta, hogy az eredetileg meghirdetett San Francisco Polyphony helyett Ligeti Gordonkaversenye hangzott el. Rohmann Ditta éteri tisztaságú, leheletfinomságú szólóját ugyanolyan szívesen fogadtuk, mint a magas nívójú zenekari közreműködést. Megkapó, megható, igen szuggesztív produkció volt.”
Molnár Szabolcs, Muzsika, 2012.december
“A lemez sok és sokféle élvezettel kínálja meg hallgatóját, ezek közül mindenképpen érdemes megemlíteni a makulátlan hangszeres kidolgozást, a technika feddhetetlenségét, a sokszínü és gazdagon áradó csellóhangot, a zongora plasztikus billentését. Érdemes felhívni a figyelmet a két müvész játékából sugárzó szenvedélyre, a muzsikálásuk által közvetített lelkiállapotok sokféleségére, a enei karakterrel, a müvek szellemével való magasrendü és feltétlen azonosulásra. De ami a leginkább megragadó, az a minden rezdülelésre kiterjedö kamarazenei együttmüködés. Apa és lánya ezeken a felvételeken valóban lelkesítö összhangban muzsikál.”
(Magyar Narancs, 2017.szeptember)
Sajtó
Rohmann Ditta eruptív egyénisége sistergő energiákkal tölti fel a bachi
gondolat-liánokat, hatványozva a logika törvényeit és az asszociációk mérhetetlen gazdagságát. Az akusztikus térben elemei erővel érvényesül a hangzás telített szépsége, a gesztusok villámcsapásai előlegezik az érzelmek viharzását.
Tuttik, kisebb formációk és kettősök váltakoznak, a Közép-Európa Táncszínház nagyszerű
gárdája elsöprő lendülettel állja a félelmetes muzsika kihívásait. Időnként kisebb elektronikus blokkok nyújtanak átmeneti pihenőt, a nyugalmasabb zúgás líraibb mozgásokhoz tár
sul.
De mennyire várjuk, hogy újra Rohmann Ditta gordonkája a tér valamelyik szögletéből,
hogy cikázó fejmozgása szinte vezényelje a táncosok forgatagát!
(TÁNC-TÉR-KÉPEK Kun Attila, Közép-Európa Táncszínház, MOM)
link
“A szünet előtt Rohmann Ditta magasrendűen kidolgozott és abszolút autentikus szólója idézte fel Ligeti György minden konvenciót és fogalmi beidegzést (műfaj, forma, zenei idő, ritmus, dallam) felfüggesztő és megkérdőjelező experimentalizmusát a Csellóversenyben (1966).”
Ligeti csellóverseny
Csengery Kristof, 2012.október 4.
“Senki sem bánta, hogy az eredetileg meghirdetett San Francisco Polyphony helyett Ligeti Gordonkaversenye hangzott el. Rohmann Ditta éteri tisztaságú, leheletfinomságú szólóját ugyanolyan szívesen fogadtuk, mint a magas nívójú zenekari közreműködést. Megkapó, megható, igen szuggesztív produkció volt.”
Molnár Szabolcs, Muzsika, 2012.december